A saját adataitok,
kérdezhető formában

Segít időben észrevenni, ha egy csapat jelenléte tartósan romlik, összehasonlítani a heteket egymással, és kiszűrni azokat, ahol kritikusan alacsony (70% alatti) volt a részvétel. A jelenlét százalékot úgy számoljuk, hogy az adott héten ténylegesen megjelent (jelen lévőként rögzített) edzés-részvételek számát elosztjuk az összes abban a héten rögzített edzés-részvétellel, majd szorozzuk 100-zal; a trend a legutóbbi és a legkorábbi vizsgált hét jelenlét százaléka közti különbség.

Segít a következő edzés vagy mérkőzés előtt gyorsan átlátni a kerettagok aktuális állapotát, hogy időben lehessen tervezni pótlással vagy az edzés módosításával. A státuszt a játékoshoz legutóbb rögzített sérülés-, betegség- és válogatott-bejegyzés alapján határozzuk meg: akinél az utolsó ilyen bejegyzés aktív sérülést jelez, "sérült" lesz a besorolása, aki beteg, "beteg", aki válogatott elfoglaltságon van, "válogatott", minden más esetben "elérhető".

Segít eldönteni, hogy egy csapat gyenge jelenléte mögött inkább sérülésprobléma, betegséghullám vagy fegyelmi kérdés (igazolatlan hiányzás) áll-e, és kiszűri azokat a játékosokat, akiknél a hiányzások halmozódnak. A kártya heti bontásban, játékosonként mutatja meg a hiányzások okait, valamint az egyes okok darabszámát és százalékos arányát az összes hiányzáson belül.

Segít igazságosan elosztani a terhelést, és időben észrevenni, ha valaki tartósan kevesebb (vagy több) játékidőt kap a többiekhez képest, ami sérülésveszélyt vagy motivációs problémát jelezhet. Játékosonként összeadjuk az időszak edzésein és mérkőzésein töltött perceket, ebből számoljuk az átlagos edzésidőt és a mezőny szórását (mennyire térnek el egymástól a játékosok összesített percei az átlagtól), valamint kiemeljük a legtöbb, illetve a legkevesebb percet kapott játékost.

Segít eldönteni, mennyire megbízható és rendszeres egy játékos edzéslátogatottsága, és hogy amikor jelen van, milyen arányban kap pozitív értékelést. A jelenlét százalékot úgy számoljuk, hogy a jelenként rögzített edzések számát elosztjuk az időszakba eső összes edzéssel, majd szorozzuk 100-zal; az átlagos játékperc a jelen lévő edzéseken kapott percek átlaga, a pozitív értékelési arányt pedig a pozitívra értékelt jelenlétek száma osztva az összes jelenléttel, szorozva 100-zal.

Segít nyomon követni, hogyan alakul egy játékos terhelése egy sérülés utáni visszatérés vagy egy zsúfolt időszak alatt, és jelzi, ha egyik periódusról a másikra hirtelen megugrik vagy visszaesik az összesített idő. Minden periódusban összeadjuk a csapatedzéseken, egyéni (rehabilitációs) edzéseken, mérkőzéseken és kezeléseken eltöltött perceket egy közös összegbe, majd kiszámoljuk az előző periódushoz képesti változást (a jelenlegi és az előző periódus összperce közti különbség osztva az előző periódus összpercével, szorozva 100-zal).

Segít gyorsan visszanézni egy játékos elmúlt heteinek mintázatát - mikor hiányzott, mikor volt sérült vagy beteg, mikor kapott pozitív vagy negatív visszajelzést -, hogy megalapozott döntést hozhassunk a következő beosztásról. Az egyes hetekhez tartozó jelenlét százalékot úgy számoljuk, hogy a "jelen" státuszú edzések számát elosztjuk az adott héten rögzített összes edzéssel, szorozva 100-zal; a pozitív arány a jelen lévő edzések közül a pozitív értékelést kapottak arányát mutatja.

Segít objektíven alátámasztani, hogy egy játékos formája javul vagy romlik-e, ami hasznos lehet a kezdőcsapatba választásnál vagy egy fejlesztő beszélgetésnél. A vizsgált edzéseket két részre osztjuk (korábbi és újabb szakasz), és összehasonlítjuk, hogy a pozitív értékelések száma nőtt vagy csökkent-e a második szakaszban az elsőhöz képest; emellett egy 5 edzésre vetített görgetett pozitív arányt is számolunk (az adott edzést megelőző 5 edzés közül hányban kapott pozitív értékelést, százalékban kifejezve), ami simábban mutatja a forma alakulását.

Segít egy pillantással átlátni egy teljes hónapot, és felismerni az olyan mintázatokat, mint egy elhúzódó sérülés vagy rehabilitációs időszak, illetve az igazolatlan hiányzások gyakoriságát. Minden naphoz az aznapi edzés(ek) és mérkőzés(ek) közül a legsúlyosabb állapotot rendeljük: ha bármelyik esemény hiányzást jelentett, a nap hiányzásnak számít, egyébként ha volt rehabilitáció, rehabnak, ha válogatott vagy máshol edzés történt, annak, ha minden esemény jelenlétet mutatott, jelenlétnek; mérkőzésnél a ténylegesen lejátszott percek száma dönti el, hogy a játékos valóban pályára lépett-e.

Segít eldönteni, hogy a tervezett fejlesztési célok valóban megfelelő arányban jelennek-e meg az edzéseken, vagy egyes célok háttérbe szorulnak. A rendszer minden edzésen belül összegyűjti azokat a perceket, amikor egy adott edzéscélhoz rendelt gyakorlat zajlott (akár dinamikus állomás, akár általános edzésrész keretében), majd ezeket edzéscélonként összeadja a kiválasztott időszakra. Az egyes célok mellett feltüntetett arány azt mutatja, hogy az adott cél a teljes edzésidő hány százalékát tette ki.

Segít átlátni, hogy a felkészülés kellően változatos-e, vagy egy-egy edzéstípus tartósan túlsúlyba kerül. A kártya a kiválasztott időszak minden hetére megszámolja, hány edzés zajlott az egyes típusokból, és ebből arányt számol (az adott típusú edzések száma osztva az összes edzés számával, százalékban). Így hamar kiderül, ha egy csapatnál hetekig kimarad egy fontos edzéstípus.

Segít felmérni, hogy az edzésidő arányosan oszlik-e meg az edzésrészek között, és mely gyakorlatok kerülnek elő túl gyakran vagy túl ritkán - támpont a monotónia elkerüléséhez és a tervezés finomításához. Minden edzésrésznél összeadja a rá fordított perceket a kiválasztott időszak összes edzésén, majd elosztja az előfordulások számával, így megkapja a részhez tartozó átlagos időt; a gyakorlatoknál egyszerűen megszámolja, hányszor szerepelt az adott gyakorlat az edzéseken, és a 10 leggyakrabban használtat emeli ki.

Segít kiszűrni, mely játékosok hiányoznak rendszeresen és miért (sérülés, betegség, válogatott elfoglaltság, rehabilitáció, egyéb hiányzás), illetve mennyire vesznek részt a csapat-, illetve egyéni edzéseken - fontos infó a terhelés tervezéséhez és a sérülés-megelőzéshez. A rendszer minden csapatedzésen rögzített jelenléti státuszt összeszámol játékosonként, a jelenléti százalékot pedig úgy kapja, hogy a "jelen volt" edzések számát elosztja az összes edzés számával, és százalékra alakítja.

Hasznos, ha egy játékos kölcsönben van, korosztályt vált, vagy egyszerre több csapatban (pl. felnőtt és utánpótlás) is edz - megmutatja, melyik csapatnál tölti a legtöbb edzésidőt, és ez havi bontásban hogyan alakul az idő során. A számítás csak azokat az edzéseket veszi figyelembe, ahol a játékos ténylegesen jelen volt, és összeadja a nála rögzített edzésperceket csapatonként és hónaponként; az arány az adott csapatnál töltött percek és az összes edzésperc hányadosa.

Segít látni, hogy a játékos egyéni fejlesztési fókusza (pl. technikai vagy taktikai célok) ténylegesen mennyi edzésidőt kapott, ami támpontot ad az egyéni fejlesztési terv finomításához. A rendszer csak azokat a perceket számolja, amikor a játékos jelen volt az edzésen, és összegyűjti azokat az edzéscélhoz kötött gyakorlatokat (dinamikus állomások és általános edzésrészek egyaránt), amelyeken részt vett; ezeket edzéscélonként összeadja, és az egyes célok mellett feltüntetett arány a cél percei és az összes cél-perc hányadosa, százalékban.

Segít nyomon követni a játékos tényleges terhelés-összetételét hétről hétre - például mikor nő meg a rehabilitációra fordított idő, vagy mikor csökken a csapatedzéseken töltött idő egyéni képzés miatt. A kártya a játékosnál rögzített edzésperceket (amikor jelen volt) heti bontásban edzéstípusonként összegzi, ehhez hozzáadja az egyéni képzésként megjelölt edzéseket külön kategóriaként, valamint az egyéni (rehabilitációs) kezeléseken töltött időt is; az egyes típusok aránya a rájuk jutó percek és az összes perc hányadosa, százalékban.

A kártya összegzi a játékos mérkőzésszámát, játékperceit, gólgyűjtő mutatóit (gól, gólpassz), lapjait és mérkőzésenkénti értékeléseit a kiválasztott időszakra, így egy pillantással eldöntheted, hogy terhelhető-e még, vagy formán van-e éppen. A szezonátlag-értékelés az egyes mérkőzéseken kapott szempontonkénti pontszámok mérkőzésenkénti átlagából, majd ezek összesített átlagából adódik; a "kiváló mérkőzések" száma azokat számolja, ahol az értékelés elérte a maximális pontszám 80%-át. Kapusoknál a kapott gólok mérkőzésenkénti átlaga és a nullázott (kapott gól nélküli) mérkőzések aránya is megjelenik. Sportáganként (kézilabda, kosárlabda, jégkorong) saját mutatók is számolódnak: kosárlabdában a VAL-index a pontok, lepattanók, gólpasszok, szerzett labdák és blokkok összegéből, mínusz az eladott labdák, kihagyott dobások és szabálytalanságok; jégkorongban a jégen töltött idő a csapat leginkább játszatott játékosához viszonyítva százalékban is megjelenik.

A kártya a szezon (vagy kiválasztott időszak) első és utolsó mérkőzéseinek átlagértékelését hasonlítja össze, hogy láthatóvá tegye a fejlődés irányát és mértékét. Az összehasonlításhoz a rendszer az első és az utolsó legfeljebb 6-6 kötelező mérkőzést veszi (ha kevesebb, mint 12 mérkőzés van az időszakban, felezi a mérkőzéseket, hogy a két csoport sose fedje egymást), és a két csoport átlagértékelésének különbsége adja a "fejlődés" mutatót: +0,5 fölött "erős javulás", +0,1 fölött "javuló", ±0,1 között "stabil", -0,1 alatt "csökkenő" minősítést kap. Az egyes értékelési szempontok (pl. passzolás, védekezés) fejlődését külön táblázat mutatja, kiemelve a legnagyobb pozitív ugrást és a legnagyobb visszaesést, így pontosan látod, min érdemes dolgozni edzésen. Sportáganként külön havi bontású gól/gólpassz, kosár VAL-index, kézilabda fegyelmi és jégkorong pont/büntetőperc trendek is megjelennek.

A kártya a kiválasztott csapat egy posztcsoportjába tartozó összes játékos mérkőzésadatait (percek, gólok, gólpasszok, lapok, sportág-specifikus mutatók) és értékelési szempontonkénti átlagait jeleníti meg egymás mellett, posztcsoport-átlaggal kiegészítve. Minden értékelési szempontnál megjelöli, ki a csoport legjobbja és leggyengébbike az adott szemponton (a csoporton belüli legmagasabb és legalacsonyabb érték alapján), így gyorsan azonosíthatod az egyéni erősségeket és fejlesztendő területeket. A rangsor a mérkőzésenkénti összesített átlagértékelés alapján áll fel, a játékidő-kihasználtság pedig azt mutatja, hogy a lehetséges 90 percből átlagosan mennyit kapott az adott játékos. Kapusoknál a kapott gólok mérkőzésenkénti átlaga és a nullázási arány külön rangsorban jelenik meg, hogy eldönthesd, kire bízd a következő meccset.

A kártya összesíti a csapat mérkőzéseinek végeredményeit, a szerzett és kapott gólokat, a gólkülönbséget, a győzelmi arányt, valamint a sárga és piros lapok számát a kiválasztott időszakra, havi bontásban is. A szezonátlag-értékelés kétlépcsős számítás: először minden mérkőzésen kiszámolja a pályára lépő játékosok átlagértékelését, majd ezen mérkőzésenkénti átlagok átlagát veszi, így egyetlen kiugró egyéni teljesítmény nem torzítja túlzottan a csapat egészének megítélését. A kártya emellett kimutatja a csapat legjobb góllövőit/pontszerzőit, sportáganként pedig további mutatókat (pl. kosárlabdában a VAL-index alapján legjobb 5 játékos, kézilabdában a hétméteres hatékonyság, jégkorongban a lövési hatékonyság és a büntetőpercek havi alakulása), így egy helyen látod, mi áll a csapat eredményessége mögött.

A kártya a csapat minden játékosának minden releváns értékelési szempontonkénti átlagpontszámát jeleníti meg a kiválasztott időszakra, sávos jelöléssel: 9,0 fölött kiemelkedő, 8,0-9,0 között jó, 7,0-8,0 között közepes, 6,0-7,0 között gyenge, 6,0 alatt kritikusan gyenge teljesítmény. Így edzőként azonnal látod, melyik játékosnál melyik képesség fejlesztésére érdemes fókuszálni, és azt is, mely szempontokban a legerősebb, illetve leggyengébb a keret egésze. A megjelenő szempontok mindig csak a csapatban ténylegesen jelenlévő posztcsoportokhoz kapcsolódnak, ezért nem terhelik a képet irreleváns adatokkal. Sportáganként kiegészítő mutatók is megjelennek: labdarúgásban gólok és gólpasszok, kosárlabdában pont/meccs, hárompontos és büntető dobó százalék és VAL-index, kézilabdában gól/meccs és fegyelmi mutatók, jégkorongban pont/meccs, +/- mutató, büntetőpercek, jégen töltött idő, kapusoknál pedig a kapott gólok mérkőzésenkénti átlaga.

A kártya a kiválasztott időszak mérkőzéseit két egyenlő (vagy páratlan esetben majdnem egyenlő) részre osztja: az elejét és a végét, majd összehasonlítja a két időszak átlagértékelését és átlagos gólszerzését. Minden értékelési szempontnál kiszámolja a késői és a korai átlag közti különbséget: ha ez 0,3 pont alatt marad, figyelmeztető jelzést kap (a fejlődés elmaradt vagy stagnál), ha 1,0 pont fölötti javulást mutat, kiemelt jelzést kap – így azonnal látod, mely képességeken kell még dolgozni, és hol értek el komoly előrelépést a játékosok. A mérkőzésenkénti értékelési alakulás és a havi gól/kapott gól/büntetőperc trend is megjelenik, kosárlabdánál pedig a dobási hatékonyság (közeli, közép, távoli, büntető) időbeli alakulása is nyomon követhető, hogy lásd, merre tart a csapat formája.

Segít eldönteni, mely képességeken érdemes a következő időszakban dolgozni, mert azonnal látszik a játékos 5 legerősebb és 5 legfejlesztendőbb képessége, valamint az egyes képességkategóriák (pl. technika, fizikum) átlagos szintje. A változást úgy számoljuk, hogy az adott képesség két legutóbbi rögzített értékelését kivonjuk egymásból (legfrissebb mínusz azt megelőző); a kategóriaátlag pedig az adott kategóriába tartozó képességek legfrissebb értékeinek egyszerű átlaga. A top/bottom 5 lista a képességek legfrissebb értéke szerinti sorrendből adódik.

Ez segít nyomon követni, hogy egy fejlesztési terv valóban hozott-e eredményt, és melyik időszakban történt a legnagyobb előrelépés (vagy visszaesés) az egyes képességkategóriákban. Minden hónapra kiszámoljuk az egyes képességkategóriák átlagát az addig ismert legfrissebb értékelésekből (ha egy szemponthoz abban a hónapban nincs új mérés, a legutóbb ismert értéket vesszük figyelembe, tehát az érték "tovább görgetve" marad érvényes); negyedévenkénti bontásban mutatja a változást, és minden lépésnél kiemeli azt az öt konkrét szempontot, amely a legnagyobbat mozdult az előző negyedévhez képest.

Ez segít kijelölni, mely területekre érdemes csapatszinten edzésidőt fordítani, mert látszik, hol áll gyengén vagy erősen a keret átlagosan. A számítás úgy történik, hogy minden játékosnál az adott képesség legfrissebb rögzített értékét vesszük figyelembe, majd az összes csapattagra kiszámoljuk ennek átlagát képességenként; a képességkategória átlaga pedig az adott kategóriába tartozó képességek átlagainak további átlagolásából adódik.

Ez segít gyorsan azonosítani az erős és gyenge pontokat játékosonként és képességenként, valamint kiemeli a fejlődési rangsort, hogy lássuk, ki reagált legjobban az elmúlt időszak edzésmunkájára. A fejlődés mértékét úgy számoljuk, hogy játékosonként és képességenként kivonjuk az első rögzített értékelésből a legfrissebbet, majd ezeket a különbségeket az adott játékos összes értékelt képességére átlagoljuk; a rangsor eszerint csökkenő sorrendben áll fel (holtverseny esetén az aktuális átlagos szint dönt). A kategóriák és a teljes csapat átlaga a játékosok legfrissebb értékeinek egyszerű átlagolásából adódik.

Segít klubszinten eldönteni, hol a legnagyobb a sérülésteher, mert egy nézetben látszik, melyik csapatnál halmozódnak a sérülések, és kik azok a játékosok, akiknél a legsúlyosabb eset áll fenn. A kártya a klub adott szezonbeli csapataihoz tartozó játékosok sérüléseit gyűjti össze, és minden sérülést pontosan egy csapathoz sorol (ha egy játékos több csapatban is szerepel, a szezonban legkorábban létrehozott csapatához), így az összesítés nem duplázódik. Az érintett játékosok száma az egyedi játékosok darabszáma – egy játékos több sérüléssel is csak egyszer számít –, a súlyossági csempék pedig a beállításokban rögzített súlyossági fokozatok szerinti darabszámot mutatják; a súlyossághoz nem köthető sérülések nem kapnak külön csempét, de a csapatonkénti diagramban benne maradnak, hogy az összesítés pontos legyen. A szűrő "aktív" állásában csak a még nyitott (visszatérés dátum nélküli) sérülések szerepelnek, "szezon" állásában a szezonban rögzített összes sérülés.

Segít a következő edzés vagy mérkőzés előtti tervezésben, mert azonnal látszik, kik vannak most kiesve és mennyi ideje, illetve hogy a csapat sérülései inkább elkerülhető (non-kontakt) vagy ütközésből származó esetek-e. Aktív sérülésnek azt tekintjük, amelynél a visszatérés dátuma még nincs kitöltve; a lista a sérülés óta eltelt napok szerint csökkenő sorrendben áll, tehát a leghosszabb ideje kieső játékos van elöl. A kontakt/non-kontakt megoszlás és a testtáj × posztcsoport hőtérkép szándékosan a beállított időszak összes sérülésére épül, nem csak az aktívakra, hogy a mintázat elég nagy mintán látszódjon. Az edzés vs. mérkőzés bontásban csak azok a sérülések szerepelnek, amelyeknél a helyszín és a mechanizmus is rögzítve van – a kimaradó esetek darabszámát a diagram alatt jelezzük.

Segít megítélni, hogy a csapat sérülései tényleg gyakoribbak-e a szokásosnál, mert a puszta darabszám helyett a terheléshez arányított mutatót is megadja, és havi bontásban megmutatja, mikor és hol (edzésen vagy mérkőzésen) keletkeztek a sérülések. Kiesett napot csak ott számolunk, ahol a visszatérés dátuma ki van töltve (a visszatérés és a sérülés dátuma közti napok száma), a még nyitott sérülések darabszámát külön jelezzük – ezért lehet kevesebb az összes kiesett nap, mint amit a sérülésszám sugallna. Az incidencia ráta a sérülések száma osztva az ezer órában kifejezett expozícióval, ahol az expozíció a keret játékosainak edzéseken és mérkőzéseken töltött perce órára váltva; az újrasérülési arány az újrasérültként rögzített sérülések száma osztva az összes sérüléssel, szorozva 100-zal. A havi tengelyt a beállított időszak adja, nem csak azok a hónapok, amelyekben volt sérülés, így a sérülésmentes hónapok is látszanak – ugyanezen a tengelyen követhető a súlyossági összetétel alakulása, alatta pedig az újrasérüléssel érintett, ismétlődő testtájak és a teljes testrész eloszlás.

Segít kijelölni, mire érdemes prevenciós edzésidőt fordítani, mert megmutatja, mely testtájak és mely posztok sérülnek a leggyakrabban, és hogy ezek inkább kontakt vagy non-kontakt helyzetben keletkeznek. A testtájakat darabszám szerint csökkenő sorrendbe rendezzük (a "Nincs információ" mindig a lista végén), és csak a 12 leggyakoribb kerül a panelekre, a maradékot lábjegyzet jelzi; a hőtérkép oszlopai a beállításokban rögzített posztcsoportok, a poszt nélküli játékosok sérülései pedig csak akkor kapnak külön "Egyéb" oszlopot, ha van ilyen adat. A sérülés jelleg megoszlás a UEFA jelleg csoportok szerint bontja a sérüléseket, a mechanizmus panel testtájanként mutatja a kontakt/non-kontakt arányt, a bal/jobb aszimmetria pedig a bal, illetve a jobb oldalon rögzített sérülések darabszámát veti össze testtájanként és csapatszinten összesítve. A posztszűrő az egész adathalmazra hat, tehát egy posztcsoport kiválasztásakor minden panel csak az adott poszton játszók sérüléseit mutatja.

Segít eldönteni, hogy egy játékost a visszatérése után mikor és milyen terheléssel érdemes újra teljes értékűen bevonni, mert egy nézetben látszik a sérüléstörténete, a jelenlegi állapota és az, hogy mennyi edzés-, illetve mérkőzésidőre esik egy sérülése. A kiesett napokat sérülésenként a visszatérés és a sérülés dátuma közti napok számából adjuk össze; az incidencia ráta a sérülések száma osztva az ezer órában kifejezett expozícióval, ahol az expozíció a játékos edzéseken és mérkőzéseken töltött perce órára váltva – tehát a mérkőzésidő is benne van, nem csak az edzés. A rendelkezésre állást a játékoshoz legutóbb rögzített sérülés-, betegség- és válogatott-bejegyzés alapján adjuk meg (sérült, beteg, válogatott vagy elérhető), a súlyossági eloszlás pedig fokozatonként a sérülésszámot és a hozzá tartozó kiesett napokat is összesíti. Az oldal-aszimmetria panelen testtáj csoportonként a bal és a jobb oldali sérülések darabszáma szerepel: a nagyobb oldal sávja éri el a rendelkezésre álló hely 100%-át, a kisebb ehhez arányítva rövidebb marad, így a szélesség vizuálisan is jelzi, melyik oldal érintettebb.

Segít megítélni, hogy egy játékos sérülésterhelése javul vagy romlik-e az előző szezonhoz képest, és melyik időszakban érdemes óvatosabban terhelni. A kiesett napokat csak a lezárt (visszatérés dátummal rögzített) sérülésekre számoljuk, és naptári hónapokra osztjuk szét: egy hónapra annyi nap jut, amennyit a sérülés abban a hónapban valóban érintett, így egy több hónapon átnyúló sérülés nem egyetlen hónapot terhel. A burden trend a kiesett napok hónapról hónapra kumulált értéke; az előző szezon vonala a szezonkezdethez képesti hónap-eltolás szerint illeszkedik a jelenlegi szezon hónapjaira, tehát a két görbe a szezon azonos pontján hasonlítható össze, és az előző szezon vége után nem rajzolunk pontot. A legkockázatosabb hónap az, amelyikre a legtöbb kiesett nap jut; a mérkőzésen történt sérülések aránya és a kontakt/non-kontakt megoszlás csak azokat a sérüléseket veszi figyelembe, amelyeknél a helyszín, illetve a mechanizmus rögzítve van, a szezonális eloszlás pedig ugyanezen a havi tengelyen mutatja a sérülésszámot súlyossági fokozatonként – így látszik, hogy egy terhelt hónapban sok kisebb vagy néhány súlyos eset volt-e.

Segít felismerni egy játékos visszatérő sérülésmintázatát – például hogy a sérülései jellemzően non-kontakt helyzetben, ugyanazon a testtájon vagy a hét ugyanazon napján keletkeznek –, ami közvetlenül prevenciós beavatkozásra fordítható. A kártya fix panelekre bontja a sérüléseket (mechanizmus, sérülés jelleg és súlyosság, helyszín, a hét napja, oldaliság), és minden megoszlás darabszám szerint csökkenő sorrendben jelenik meg, a hiányzó adat ("Nincs információ") mindig a lista végén. A dinamikus kördiagramon legfeljebb 7 kategória kap külön szeletet – a maradék az "Egyéb kategóriák" szeletbe kerül, hogy a diagram olvasható maradjon –, és öt bontás között váltható (típus, testtáj csoport, testtáj, jelleg csoport, jelleg); labdarúgásnál a csoport szintű bontások "(UEFA)" utótagot kapnak, a többi sportágnál nem, mert ott nincs UEFA-besorolás. Prevenciós figyelmeztetést csak legalább 3 sérülés esetén adunk, és akkor, ha a non-kontakt sérülések aránya 50% felett van – ennél kisebb mintából az arány nem lenne értelmezhető.